Átlagos testhossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 12 centiméter, testtömege 3 gramm. A hím tollazata zöldes-kékes sárgás, a torka, illetve begye tűzpiros. A kolibrik között ennek a madárnak van a legkevesebb tolla.Észak-Amerika keleti felén költ. Telelni Közép-Amerikába, illetve a Karib-tenger szigeteire vonul. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, száraz és nedves cserjések, valamint vidéki kertek és városias környezet.Rovarokkal és nektárral táplálkozik. Minden évben hosszú vándorútra indul, a tenger felett nem tud táplálkozni, ezért tartalékot szed fel magára. Több mint 3000 kilométeres távolságot tesz meg az USA keleti részein található fészkelőhelyétől a telelőhelyig. A Mexikói-öböl fölött egy több mint 1000 kilométeres szakaszt pihenő nélkül hagy maga mögött. A szabad természetben megfigyelt legöregebb madár 5 éves volt.

A költési időszak márciustól júliusig tart. Egyszer, esetleg kétszer költ évente. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 16 napig kotlik. A fiatal tüzestorkú kolibrik 22-24 napos korban hagyják el a fészket.

 

 

 

 

Amint erre besorolásuk bizonytalansága is utal, valamennyi faj újvilági: a kontinensen Közép-Argentínától Mexikóig élnek, és benépesítették az Antillák szigeteit is, a szigeti fajok legtöbbje azonban mára kipusztult.A legtarkább és éppen ezért legismertebb papagájok közé tartoznak. Ebből a nemből kerülnek ki a papagájalakúak (Psittaciformes) egész rendjének legnagyobb testű képviselői:

 

a sárga-kék ara (Ara ararauna) és

a arakanga (Ara macao)

teste egyaránt mintegy 80 cm hosszú. Farkuk hosszú

A fajok többsége a trópusi esőerdő lombkoronájában él, és – mint minden papagáj – szigorúan növényevő.

 

 

Az arapapagáj a kedvenc papagájfajom remélem a bemutató után nektek is megtetszett. ;)

 

 

Mivel eddig is nem nálunk honos állatokról ítram, így a következő faj sem ismeretlen Számotokra.

 

A koala (Phascolarctos cinereus) Ausztráliában honos erszényes, növényevő állat, a koalafélék (Phascolarctidae) családjának egyedüli élő képviselője. A koala szó a katang bennszülött nép nyelvéből származik, jelentése „nem ivó”. A név nem teljesen találó, bár tényleg keveset isznak. A „koalamedve” megnevezés helytelen, mivel a koalák nem tagjai a medvék családjának. A tudományos neve görögül "erszényes medvét" jelent, mivel az első telepesek helyi medvefajnak gondolták a fura állatot.

 

 

A nőstények 2-3 évesen, a hímek 3-4 éves korukban válnak ivaréretté. A nőstény koala kb. 12 éven át évente egy utódot hoz a világra. A vemhesség 35 napig tart, az ikerszülés igen ritka. A szülés rendesen december – március között szokott történni, amikor a déli félgömbön nyár van. Az újszülött koala kb. 2 cm hosszú, szőrtelen, vak, és fületlen. Születése után hat hónapig az anyja erszényében lakozik és kizárólag tejjel táplálkozik. Ezalatt kinő a füle és a szőre, majd kinyílik a szeme. Kb. 30 hetes korában elkezdi enni az anyja pépes ürülékét. A kis koala további hat hónapig az anyjával marad, aki a hátán cipeli. A kifejlett fiatal nőstények közeli területekre költöznek, a fiatal hímek viszont még két-három éves korukig az anyjuk körzetében maradnak.

 

 

Forrás: Wikipédia                          Írta: Wendy

 

 

A hiúzfajok elterjedési területe egykor az északi félteke szárazföldjeinek tekintélyes hányadát magába foglalta, manapság Ázsia bizonyos területein, Alaszkában, Kanadában és az USA nyugati területein, valamint Európában honos, de a legtöbb területen ritka, gyér az állománya. A Kárpát-medence területén előforduló, vadon élő hiúzok a kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathica) alfajába tartoznak. A kárpáti hiúzok Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és a balkáni országok erdőségeiben élnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedvelik, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt. Napjainkra Magyarország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is. Az ibériai hiúznak (Lynx pardinus) például csak egy maroknyi állománya maradt fenn a Doñana Nemzeti Parkban. Megritkulásának nemcsak a vadászat volt az oka, hanem az is, hogy egyre kevesebb a háborítatlan erdőségek száma, ahol a hiúzok meghúzhatnák magukat. A kárpáti hiúz Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik, mindemellett újabban betelepülési hullám tapasztalható az Északi-Kárpátok felől. A Vasfüggöny felhúzásakor a határral érintkező szomszédos területeket lezárták, és háborítatlanul hagyták az élővilág szempontjából. Emiatt a hiúz a Németország kettéválasztásakor meghúzott határvonal mentén, nyugodtan tudott szaporodni. A vasfüggöny leomlásakor környezetvédők létrehozták a Európai Zöld Övet mely az egykori vasfüggöny helyén jött létre és a célja az volt hogy megőrizzék az eredeti élővilágot.A hiúzok testhossza 1 m körül mozog, további 15-25 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt (pamacs), amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek. Hallása, tapintása fejlett. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, 3-4 m-es ugrással támadja meg áldozatát. Erős, éles karmú mancsa a sikeres zsákmányfogást segíti.Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.A párok csak a párzási időszakban, január és április között (fajtól függ) vannak együtt. A vemhességi idő 70 nap, az utódok száma ellésenként 2-3 szokott lenni. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Átlagéletkoruk vadon 10-12 év.

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. A szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét is bikának, nőstényét tehénnek, kicsinyét pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál csak a bikának.A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas vagy dámvad betelepítéssel került a régióba, aminek pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb. A világ különleges szarvasfajai a sörényes szarvas, a disznószarvas és a törpeszarvas. A legutóbbi jégkorszakban élt a 2,1 méter magas óriásszarvas (Megaloceros). A szarvasféléktől külön családot alkotnak az agancs nélküli pézsmaszarvasok.

 

Selly

Mivel nagyon szeretem a kutyákat, úgy gondoltam írok róluk. Mint mindenki tudja emlő állat stb. Mindenki tudja mi az a kutyam, ezért egy érdekesebb témakör válaztottam. A háziasítás történetét:

 

A kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, vagyis a kutya a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta társa az embernek. A háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért főképp feltételezésekre, illetve régészeti leletekre hagyatkozhatunk. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya-állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen párhuzamosan ment végbe.

 

Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében.

 

Remélem tetszett! :)

 

Selly